Jégvirág, a nők legjobb barátja, eljegyzési gyűrű - ezekről bizony mind a gyémánt jut az eszünkbe. Te azt tudjátok, hogy vajon miért is olyan értékes ez az aprócska - olykor nagyobbacska - ásvány? Mai cikkünkből kiderül!
Az ékszer gyémánt csiszolás művészete
A gyémántot abban az állapotban, ahogyan azt kibányásszák, nem lehet ékszerekbe ékkőnek használni, mert kevés a nyers gyémánt fénye és színjátéka. A nyers gyémántot, ezért csiszolják, majd a gyémántból kihasított, teljesen ép, hibátlan kőre pontosan meghatározott alakú lapocskákat csiszolnak. A lapok pontos csiszolásával érik el, hogy a gyémánt fénye és színjátéka a lehető legtökéletesebb lesz. Többek között ettől függ a gyémánt értéke…
Az ékszer gyémánt csiszolás tudománya
Nem túlzunk akkor, ha kijelentjük, hogy a gyémántcsiszolás a világ egyik legtitokzatosabb foglalkozása. A műhelyekben hónapokon át tartó kemény munkával dollármilliókat érő köveket hasítanak darabokra, majd csiszolnak matematikai pontossággal kiszámított formájúra és készítenek belőle ékszer gyémántokat. A gyémántcsiszolás művészet, hiszen a nyers kőben rejlő csillogást hozza napvilágra, vagy mondhatjuk még inkább tudománynak, mert hihetetlen precizitásra és matematikai pontosságú számításokra van szükség ahhoz, hogy a több millió dolláros nyers gyémántból még többet érő drágakő, gyémánt ékszer legyen. Egy nyers gyémántban megtalálható a nyers erő, a ragyogás és a tűz, de csak megfelelő csiszolással lehet mindezt előcsalogatni belőle.
A keleti és az európai gyémánt csiszolás
Különbség figyelhető meg a keleti és európai csiszolási mód között. Az európaiak inkább arra törekednek, hogy a csiszolással a lehető legtöbb szépséget hozzák ki a kőből, így az bizony sokat is veszít súlyából, míg a keleti csiszolási mód arra helyezi a hangsúlyt, hogy minél takarékosabban csiszolja a gyémántot, a kő súlyából minél kevesebbet veszítsen el.
A leggyakoribb gyémánt csiszolási formák
A drágaköveket legtöbbször két gyakori módon csiszolják, vagy egybefüggő íves felületet alakítanak ki rajtuk (cabochon) vagy pedig síklapokkal (fazettákkal) látják el.
A leggyakoribb csiszolási formák : briliáns (kerek), smaragdcsiszolás (csapott sarkú téglalap), princess (négyzet), ovális, marquise vagy navette (hegyes ovális), körte és szívalak. Emellett léteznek úgynevezett fantázia csiszolások is.
A briliáns csiszolás
A gyémánt fényvisszaverő és fénytörő képességeit a kör alaprajzú briliáns forma használja ki a legjobban. A klasszikus briliáns a felül elhelyezkedő koronából, az alul található pavilonból illetve a kettőt összekötő övből áll. A csonka kúp alakú, laposabb oldalfalú korona a kő tömegének körülbelül egy harmadát teszi ki, a kúp formájú, meredekebb oldalfalú pavilon pedig két harmadot. A fazetták, vagyis a csiszolt lapok száma 58 - ebből 33 jut a koronára és 25 a pavilonra. Az öv-részt egyes esetekben simára csiszolják, máskor ezen is fazettékat alakítanak ki, de ezek nem számítanak bele a kötelezőnek tartott 58 lapos mennyiségbe.
A „fancy” csiszolás
A nem briliáns formájúra csiszolt gyémántokat az angol szaknyelv fancy-ként emlegeti. Ezek lényegében bármilyen formát kaphatnak és a fazetták száma sincs megszabva. A mai, számítógépes tervezésnek köszönhetően már csillag és pillangó alakú gyémántok is készülhetnek.
